Bolyai Farkas és János Domáldon

A Bolyaiak domáldi birtokáról

Keresztes Kálmán – Oláh-Gál Róbert

Csak dicsérő szavakkal illethetjük a Bolyai Farkas Líceum vezetőségét, hogy Bolyai Farkas 250. születésnapján egy kirándulást szervezett Domáldra és Bólyába.

prof.dr.Kiss Elemér, Kiss Ágnes, prof.Keresztes Kálmán prof.dr. Oláh Gál Róbert, Nagyszeben 2023

Bolyai Konferencia, Nagyszeben, 2012 Könyvbemutató.

Nos, akkor is és máskor kicsit beszélhettünk a Bolyaiak domáldi birtokáról, nevezetesen, hogy fizikailag vajon hol állhatott? Tudjuk, hogy Bolyai Farkas és Benkő Zsuzsánna ott élte a mézesheteit, és fiatal, törékeny, beteges felesége, ott Domáldon volt a legboldogabb. És Bolyai János közel hat esztendőt tartózkodott Domáldon, és Bolyai János életébe is kitörölhetetlenül beilleszkedett a domáldi gazdálkodás.

prof.dr.Kiss Elemér, Kiss Ágnes, prof.Keresztes Kálmán, Nagyszeben 2012-ben

Ezért sok Bolyai-kutatót foglalkoztatott azzal a kérdéssel, hogy hol állhatott a Bolyaiak ősi birtoka. Ezzel foglalkozott Benkő Samu, Weszely Tibor, Kiss Elemér, Bandi Árpád és foglalkoztak e sorok írói is.

Nos, írásunk egyik szerzője, a Nagyszebenben élő Keresztes Kálmán az utóbbi időben igen intenzív kutatásokba kezdett, hogy kiderítsük, hol állhatott az ősi Pávay-birtok, hiszen Bolyai Farkas édesanyjának, Pávay Vajna Krisztinának volt a hozománya, Bolyai Farkas édesapjával, Bolyai Gáspárral való házassága során. Mivel e témában sok új és érdekes okiratot sikerült kibányászni főleg a nagyszebeni szász evangélikus egyház gyűjtőlevéltárából és a Friedrich Teutsch Levéltárából (Teutsch Haus Archivum, Hermannstadt, Maldorfra vonatkozó iratok), fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény elé tárjuk ezeket.

A domborzati formák nem változtak lényegesen az utóbbi 200–500 évben, ahol hegy volt 300 évvel, ott ma is hegy van, ahol patak volt ott ma is meg kell, s legyen legalább a patak medre stb.

Arra a hegyre, melyre, ahol kedves emlékű Weszely Tibor Bolyai-kutató gondolta a Bolyai birtokot, és amely üresen állt, Weszely Tibor saját költségén és saját felelőségére kopjafát állított, a legvadabb diktatúra idején! Bolyai Farkas megírta János fiának Bécsbe, hogy arra a helyre ahova eltemette a feleségét árkosi Benkő Zsuzsannát szekérrel felmentek és kávéztak. Sőt azon a telken, ahol állt a házuk, átfolyt egy patak. Arra a patakra Bolyai Farkas egy vízesést szerette volna kialakítani és ebben még Gauss véleményét is kikérte. Kása Zoltán emeritus professzor hívta fel a figyelmünket, hogy arra a helyre ahol most a kopjafa áll sem akkor, sem most nem lehet szekérrel felmenni. De patakvölgye sincs a közelében. Ellenben a mai kopjafától, északra jó 300 méterre ott van a patak völgye, amely átfolyhatott a Bolyaiak telkén, és ahova szekérrel is fel lehet hajtani. Sőt az újonnan feltárt dokumentumok alapján az is látszik, hogy az a hely, ahol ma a kopjafa áll, a Bolyaiak idejében nem is Domáldhoz (Maldorf) tartozott, hanem Csatófalvához (Hohndorf). Mára a két falu egybeépült, de a Bolyaiak idején még külön volt!

A patak azóta kiszáradhatott, de a medre akkor is meg kell, hogy legyen, és csak nagy esőzések alatt folydogálhat benne a víz. (Ezen ne lepődjenek, meg a kedves olvasok, Marosvásárhelyen, még az 1970-es években a Tulipán utca végén a Poklos patak olyan bővizű volt, hogy tutajozni lehetett rajta.[1])

A sors Weszely Tibor bátor tettét bőségesen megjutalmazta. Mára szinte zarándokhely lett Benkő Zsuzsanna síremléke (legalábbis a Bolyai-tisztelők körében), ha pedig magánterületre állította volna, akkor oda csak a tulajdonos beleegyezésével lehetne belépni, és ez lényegesen korlátozná a kopjafa látogatását. Mára Domáldon teljesen kihalt a magyar elem, de a szász is. A hajdani szász evangélikus paplak és a hozzátartozó birtok román ajkú lakosoknak van bérbe adva. Az evangélikus egyház ragaszkodik, hogy legalább sátoros ünnepekor (Húsvét, Pünkösd, Karácsony stb.) istentiszteleteket tartsanak Domáldon.

Weszely Tibor által felállított kopjafa helyét, az azóta eltelt 43 esztendő helyesnek ítélte, mert nagyon jól látszik a mai falu szinte minden pontjából, és aki felkapaszkodik a kopjafához, azokat csodás kilátással fényesen megjutalmazza!

Szinte minden Bolyai-emléknek a helye csak valamilyen epszilonos környezetben igaz. Ez az epszilon a matematikai analízisben nagyon kicsit jelent, de a mi okoskodásunkban az epszilon lehet akár 50 méter is.

(Például Marosvásárhelyen talán csak a református temetőben lévő Bolyai Farkas sírja van eredeti helyen. Bár Bolyai Farkast is exhumálták 1911-ben, akárcsak Bolyai Jánost, és újratemették. A mai Köteles Sámuel utcában, a minorita templommal szemben lévő Bolyai-emléktábla tartalma is csak 30–40 m környezetben igaz, hasonlóképpen, a Vársétányon (Bulevardon), Bandi Árpád által állítatott emléktábla Bolyai János lakóháza helyén is csak 30-40 m környezetben érvényes, a katolikus temető bejáratával szemben lévő Bolyai János elhalálozási helyét megjelölő tábla úgyszintén. A Bolyaiak óta teljesen átépült Marosvásárhely, a Vár az valóban így állt a Bolyaiak idejében is, a Kendeffy-palota, Teleki-téka is, de a többi megjelölt marosvásárhelyi emlékhelyek csak bizonyos környezetben érvényesek).

Ezért nehogy valaki úgy értelmezze szerény írásunkat, hogy kétségbe vonjuk a domáldi Benkő Zsuzsánna emlékére állított kopjafa létjogosultságát. Szó sincs erről, mi csak a Pávay-Bolyai birtok helyét szeretnénk minél pontosabban meghatározni. Ezért végeztünk ehhez alapos kutatásokat. Kutatásunk célja, hogy a zavaros és homályos dolgokat, az újonnan feltárt okiratok alapján újra értelmezzük

Sajnos csak egy őshonos domáldi lakos tudna jól eligazítani, aki ismeri a faluban a határ, egyéni birtokok, dűlők, földdarabok nevét!

Van egy nagyon értékes dokumentum, amely egy birtokösszeírást tartalmaz még 1817-ből, melyen még Bolyai Gáspár neve szerepel mint tulajdonos. (Valószínű, még az akkori telekkönyvben és összeírásban nem történt meg a megosztás Bolyai Farkas és testvéröccse Bolyai Antal között). Rá négy esztendőre, 1821-ben újból történt Domáldon, egy birtokösszeírás, amelyen szintén Bolyai Gáspár szerepel mint birtokos. Tudjuk, hogy Bolyai János eladta a domáldi birtokot. Erre is megvan az eredeti előszerződés, és a végleges adás-vételi szerződés.

szövegmegfejtés: Végleges szerződés[2].

Még értékesnek tartjuk, Bolyai Jánosnak az erzsébetvárosi közjegyző előtt adott nyilatkozatát. Tudni illik, hogy a Bolyaiak idejében Domáld közigazgatásilag, de egyházilag is az örmény Erzsébetvároshoz tartozott.

Szövegmegfejtés:

Átirat

A helyi közösség ezennel átadja Bolyai János tiszteletreméltó nyugdíjas kapitánynak az 1857. március 8-án vásárolt, a nemrég örökölt domáldi birtokért járó fennálló járulékot, és egyúttal kijelenti, hogy sem az említett eladó, sem testvére, Bolyai Gergely, mint társeladó semmilyen idézés alapján nem jogosult semmilyen követelésre, mivel ez az ellenérdekű fél előtt is kijelentésre kerül, mint minden további követelésről való egyenlő lemondás.

Erzsébetváros, 1857. július 19.

Michael Gierset (?), városbíró

Loonwartel/Leonbacher Michael, közjegyző által

Georg Schmidt keze által íratott.

Teutsch Haus Archivum, Hermannstadt, Maldorf, bestellung nr. 400/170

Keresztes Kálmánnak olyan sok, Bolyaiakra vonatkozó dokumentumot sikerül feltárnia, hogy abból földrajzi-történelmi szakdolgozatot lehetne írni, ha egy érdeklődő alaposan bejárná a vidéket és azonosítani tudná az okiratokban szereplő birtokokat és dűlőket a mai valósággal. Ez már az utánunk jövő fiatal Bolyai-kutatókra vár! Mi csak fellebbentettük a fátylat Bolyai Farkas tündekertjéről. Ahogy fentebb már írtuk, Bolyai Farkas és első felesége, árkosi Benkő Zsuzsanna Domáldon volt a legboldogabb. Mikor a gazdálkodó Bolyai Farkast a református kollégium diákküldöttsége meghívta a kollégiumba professzornak, Bolyai Farkas nagy dilemmába esett, mert nem könnyen vált meg az éppen befejezettnek gondolt „tündérkertjétől”. De aztán, nagy hatással volt rá, idős apja óhaja és tanácsa, hogy el kell hagyni a bizonytalan és kiszámíthatatlan gazda életpályát és hivatalt kell vállalni, biztos fizetéssel. (Ez a vélemény és tanács sajnos, ma is érvényes!) Majd jó 30 év múlva Bolyai János is közel 10–12 évet gazdálkodott Domáldon, de csak 6 évet volt ott állandó lakos. Ezért nem lehet közömbös számunka, vajon hol is állhatott a Bolyaiak kúriája Domáldon?

EMT Konferencia, Kolozsvár, Június 2025 @

[1] E sorok egyik írója, OGR tutajozott a Poklos patak Tulipán utca végén átfolyó ágán, 1970-ben.

[2] Magyar forditás

Braes 1857. március 12-én s Nyilvántartási szám: 250

Eladom ezennel az én és az apai testvérem, bolyai Bolyai Gergely, nevében az utóbbi beleegyezésére számítva, a domáldi birtokunkat (mely az erzsébetvárosi kerülethez tartozik). A birtok édesapánktól, a múlt év november 20-án elhunyt, a marosvásárhelyi református kollégium néhai professzortól ránk szállt törvényes örökségünk.

A megállapodott eladás-vételár 1600 rénes forint, melyből előleg az azonnal kifizetett 1100 rénes forint.

Bolyai János11000 Rkl azt mondja, ezer gulden Konr. A érmék Ziermits-t azonnal készpénzben fizették ki, a fennmaradó vagy nn-edik Brünkstin dig 600 Rtf. olyan /Sechs hundert Gulden/ Blevt

hozzászólás.5) Ugyanez vonatkozik a szóban forgó ingatlan-nyilvántartásokra is. kártérítési díjjal, amelyet a 4. Bérleti szerződést mondtak. 6) döntetlen a császári és királyi Legfelsőbb szakmai ajánlat számára Kincstár előírt a következőkre vonatkozó kötelezettség nekünk eladóknak. Végrendelet, amiről itt a saját kézírásom Névadás követendő Maros-Wásárhely 1857. március 8-án. Johann Bolyai Lichke eljárási díjak

Kde gegegeeh zz K. k. Kapitány nyugalmazott. HIL

Miherl Giersch Otshen

Andreus Zikeli Mithun

Michael Zikeli

Wühenl Hierch Altkircherh

Actetarius

Johan Giersch

Gehan Wink

Kutatók

Hivatalosan megállapított díj

Magas Betrade

Zwaninnal nyolc gulden hűbérbirtok

Michael Zikeli

Andeeas Zikeli

Adóhivatal Elisabethstadt / Erzsébetváros

Mihael Dpkued

március 12-én

Georg Schmidt

Aunenbergerhl

Georg Jikeli

Juaut

Én Schuster

Fabutarb