Szalay Ferenc

Szalay Ferenc

 

Szalay Ferenc, főgondnok, a nagyszebeni építőmester

240 éves a Nagyszeben-i Református Templon

“A szebeni reformátusok temploma nemcsak építészeti kvalitásai miatt méltó figyelemre, hanem azért is, mert a legtöbb szimbolikus jelentőséggel bíró református építkezések egyike volt a 18. századi Erdélyben. 1790-ig Szebenben székelt a Gubernium, oda szaladtak össze a tartomány vezetésének szálai, a szászok lakta városban tehát nagy számban éltek országos kormányzati

tisztségeket betöltő kálvinista vallású főrangúak, az államapparátusban tevékenykedő református hivatalnokok tömegéről nem is beszélve.

Mivel a Gubernium és a Főkonzisztórium – az erdélyi református egyház legfelsőbb világi vezetőtestülete – összetételében személyi átfedések voltak, az utóbbi is rendszerint Szebenben ülésezett. Az istentiszteleteket magánházaknál tartani kényszerülő református elit számára a monumentális evangélikus és immár katolikus templommal is büszkélkedő „fővárosban” a saját templom lelkiségi vonatkozásai mellett a Diploma Leopoldinum szavatolta felekezeti egyenjogúság jelképeként reprezentációs szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírt volna.

Mária Terézia korának ellenreformációs légkörében azonban erre gondolni is alig lehetett: akkor még egy jóval szerényebb próbálkozás is csúfos kudarcba fulladt. A református főurak ugyanis már 1759-ben kísérletet tettek a szebeni egyházközség létrehozására: megvetették a papi és kántori fizetés alapjait, istentiszteleti célra pedig egy romladozó Mészáros utcai ház emeletét készültek felújítani és bérelni a segesvári magisztrátustól.”

 

Orbán János, dr. (1981), művészettörténész. A Maros Megyei Múzeum munkatársa. Kutatási területe a barokk és klasszicizmus korának erdélyi művészete, különös tekintettel Marosvásárhely és környéke építészetére, valamint a főúri és református építtetőkre.

 

Nagy Piac Tér 11.szám, Nagyszebeni Magyar Polgári Olvasókör főbejárata.

Fotó: Keresztes Kálmán

 

Bánffy Losonczi Farkas Az 1770-es években már a felvilágosult reformereket tömörítő szebeni Szent András szabadkőművespáholy tagja, később a tartományi páholy nagymesterének, Bánffy György gubernátornak a helyettese volt. Ebből a pozicióból nyilván jó politikai hitelt tudott magának kovácsolni, főleg a református templomépítés érdekében.

 

“A szebeni templom építését irányító Bánffy Losonczi Farkast kortársai elfogultság nélkül tekintették az egyházközség alapítójának. Bánffy számára, úgy tűnik, valóságos program, kiemelt ügy volt a guberniumi székváros református egyházának létrehozása: gazdag adományai és az építés körüli buzgalma mellett erről tanúskodik az is, hogy halála után a szebeni templomban is emlékkövet

szeretett volna állíttatni a maga számára.”

Az építés üteme az anyagi lehetőségeknek megfelelően gyors is volt: 1785 elején háromheti munka híján már készen álltak a falak, augusztus 30-án pedig „öröm és trombitaszók” között felhelyezhették az idősebb Bethlen Gergely és felesége által készíttetett két toronygombot is.

 

 

A nagyszebeni Református Templom építéséről 1785-1786.

Nagyszeben-i Levéltár, Fotó: Keresztes Kálmán

 

Szövegértelmezés 1785 – 1

Némely nevezetes Történt Dolgok  1785                              37.oldal

Január 1.  Mlgs. Református Főkonzistorium és a majd felállandó Református Eklézsia ordinárius papjának hivatik Tisz.Benkő Ferencz ….Mlg. néhai b.a. Cont.Gróf Kendeffy Elek…….ő Nsg.  udvari Papja.  Ekkor Consiliarusok valának Mlgs. báró Bánfi Farkas úr Statum Professzor  és Cslja. Mlgs. R. Sz. B. Grof Teleki Samuel….ő Nsga.Mlgs.Bán Dániel István úr ő Nsg.

12 Április. Mlgs. Grof Teleki Samuel úr ő Nsga lészen a N. Váradi….reg… comiszáriusa és SzA.. just… consiliusa. Ekkor adott Mlgs. Grófné Bethlen Zsuzsánna Asszony és Cslja a Templomnak egy … ón Keresztelő  Kannát. G.I.B.S.785.

21 Augusztus. Mlgs. B. Bánfi Farkas úr ő Cslja … parancsolatjának egyházfi Szöts Ferencz uram által tsináltattuk a legelső perselyt és helydettük a Call…

30. Augusztus. Tették fel nagy öröm és trombitaszóval az újj templomra a gombokat melynek egy…tsináltatta Mlgs. Grof Bethlen Gergelyné, Báró Nalátzi Borbála Asszony ö Nsg.az kisebiket Mlgs. Báró Cons. Dániel asszonya, grof Mikes Anna és cslja. A torony gombjába tettük a Felséges II József Császár kegyelmes fejedelmünk 1783 9. July a Templom épitkezés engedelméről lött kegyelmes parancsolatját és több egyéb jegyzésekkel az akkor itten levő Eklézsia Tagjai. Értelmezés: Keresztes Kálmán

A felszentelésre bő egy esztendő multán, 1786. november 26-án került sor: az alkalom ünnepélyességét jelzi, hogy Martin Hochmeister újságának  kiadásában még az istentisztelet rendje is napvilágot látott. Az adakozásban végig élen járó Bánffy Farkas 1786-ban vásárolt 40 magyar forintért a szebeni szász ispotálytól /kórháztól/ egy kisebb orgonát, melyet 32 forint 40 dénárért javíttatott meg a templom számára.

Idősebb Bánffy Farkas királyi táblai elnök és Bagosi Erzsébet fiaként 1723 táján látta meg a napvilágot Bonchidán.

 

 

A feljavítás utáni Válaszút-i /Kolozs megye/ kastély belső tereinek impozáns díszfa burkolata, díszes csempekályhája. A kastély a hajdani báró Bánffy dinasztikus család tulajdona volt. Fotó: Keresztes Kálmán

 

A testi fogyatékkal élő (púpos) Bánffy életének 71. évében, 1794. november 13-án család és utódok nélkül hunyt el, így őfelsége aranykulcsos hívét, belső titkos tanácsosát és főlovászmesterét, a Szent István rend commendátorát csupán gyászoló testvérei búcsúztatták. Végakarata szerint Bonchidán temették el.

Végrendeleteiben megkülönböztetett figyelemben részesítette a református intézményeket, első helyen a szebeni eklézsiát: 1788-ban 3000 rajnai forintos tőke kamatját hagyta a lelkész fizetésére, két, a szebeni és a szenterzsébeti határon vásárolt réttel együtt, 1793-ban mindezt a szebeni határban időközben megszerzett újabb két darab földdel toldva meg.

A szebeni eklézsia gyors fejlődésének történelmi változás vetett véget: a Gubernium 1790- ben Kolozsvárra költözött, Szeben központi szerepe megszűnt, a kormányzati tisztségeket betöltő főrangúak és a hivatalnokok pedig elhagyták a várost. A reformátusok létszáma és anyagi ereje így drasztikusan megcsappant.

Ilyenformán a templom szinte 100 évig a pusztulás jegyeit hordta magán.

Az egyházközségi levéltár időszakos átrendezése miatt nincs lehetőség az elvárható alapossággal végigkövetni a felújítások teljes 19–20. századi krónikáját. így jöhet a képbe Szalay Ferenc a XIX. Század végi felújitási programjával.

 

A Magyar Polgári Körnek Szalay Ferenc volt a megteremtője, a nagyszebeni református egyháznak ötven éven keresztül volt gondnoka, aki buzgó odaadással szolgálta és szolgálja egyházát. Minden magyar megmozdulásnak lelkes támogatója és munkása volt, úgy a múltban, mint a jelenben is.

A Nagyszebenben levő monumentális épületek legtöbbje az ő kiváló szakértelmét dicséri így többek között a görög-keleti székesegyház is. Hírnevét az 1874-ben épített nagyszebeni tűzérkaszárnyával alapozta meg. Ettől kezdve jöttek a nagy rendelések. A Teleki, Radák, Bethlen hírneves erdélyi nemesi családok nála rendeltek kastélyokat, épületeket, szaktanácsot kértek tőle, de állami intézmények is kikérték tanácsát.

Igy építette fel az Abrudbánya-i kaszárnyát és református templomot, a Nagyszeben-i vármegyeházát, majd a zsinagógát. Tervezőként és kivitelezőként egyaránt működött, az egyházközség építésügyeivel a teljes időszakban ő foglalkozott, sőt, még 1923-ban is ő vezette a felekezeti iskola építését (előzőleg 12 terv-variánst készített). A 90 évet megért, igen aktív építész számos református építkezésnél felbukkan (Abrudbánya, Kolozsvár-Hídelve, nagyenyedi kollégium főépülete, stb.), de pályája ezen túl is jelentékenynek tűnik az erdélyi historizáló

építészet szempontjából.

 

Szalay Ferenc építész 1880-ban keltezett igényes felmérési rajzai mindenesetre a 19. század utolsó évtizedeire irányítják a kutatói fi gyelmet      A fennállása centenáriumára készülő egyházközség 1881–1886 között végzett javításokat templomán, az algondnoki tisztséget is betöltő építész „felvételi” rajzai ezt a munkát előzték meg. A kivitelezés is Szalayra hárult, fontosabb

részei a boltozatok és a fedélszék vaskapcsokkal való erősítése, a fedélszék javítása és átcserepezése voltak. A mai állapotokkal szinte teljesen megegyező előzetes felmérési rajzok azt sugallják, hogy lényegesen ez a felújítás sem formálta át az épület architektúráját. Drasztikus beavatkozást jelentett volna viszont Szalay 1911-es átalakítási terveinek megvalósulása: az oldalfalakba ékelt, a torony belső tartópillérei előtt a hajót teljes szélességében átfogó vasgerendákra terhelt, ívelt mellvédű bővítménnyel szerette volna növelni a karzat befogadókéhistorizáló

 

Szalay Ferenc  kilencvenéves születésnapja alkalmából a nagyszebeni magyarság iránta való tiszteletének  fényes jelét adta.

Az “Ellenzék” kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap  1930. évi január 30. számában emlékezik Szalay Ferenc születésnapi évfordulójáról

“A nagyszebeni magyarság nesztorának ünneplése. E hó 25-én töltölte be életenek kilencvenedik évét Szalay Ferenc, nagyszebeni építőmester, a nagyszebeni magyarság nesztora.“

Ebből az alkalomból a „Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt“ vezető helyen méltatta az ünnepelt érdemeit. Születésének kilencvenéves évfordulóján a nagyszebeni Magyar Polgári Kör és a református egyház nevében Simó József hattagú küldöttsége kereste fel és üdvözölte meleg szavakban Szalay Ferencet. Szalay a nagyszebeni magyar közösség egyik legérdemesebb egyénisége.

A Nagyszebeni Magyar Polgári Kör 1896 évi közgyülési meghívója Szalay Ferenc elnök aláirásával, Kalmár Zoltán örökség.

.

A nagyszebeni Prefektúra / hajdani vármegye háza/ épületét  Szalay Ferenc tervezte és építette 1880-ban.

Az 1905-ben felavatott “Szentháromság” ortodox Székesegyháznak Szalay Ferenc építész volt a kivitelezője. Fotó: Keresztes Kálmán

Egyleti közlemények.

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXVII. kötet, 49—50.

 

“1930 év július 2-án meghalt 91-ik életévében Nagyszebenben Szalay Ferenc műépítész, a református egyház főgondnoka. Antik erényekben, erős munkában eltöltött élete olyan páratlanul ritka jelenség mai, gyenge korunkban, amely mint példaadás is megérdemli, hogy följegyezzük.

Szalay Ferenc Aradon 1840 január 25-én született. Atyja, Szalay Péter szintén építész volt, anyja Fóris Rebeka. Mint 8 éves gyermek tanúja volt a szabadságharc eseményeinek. Többször mesélte, miként futkosott Arad főterén a rácok fáradt ágyúgolyói után, amint messzire gurultak a földön. Az építészet iránt már igen korán érdeklődött és első gyakorlati kiképzését Ecker Antal aradi műépítész vezetése alatt nyerte. Később Budapesten, Prágában és a berlini műegyetemen tanult. Olyan alapos tudással tért haza, amellyel mindenütt elismerést aratott és már a mult század utolsó negyedében Erdélyben és Romániában is általánosan elismerték, mint legkiválóbb építészeti szaktekintélyt.

Szalay Ferenc külföldi tanulmányaiból visszatérve, 28 éves korában körülutazta Erdély városait és ekkor választotta Nagyszebent működése központjául, otthonává. Ezután vette el Ecker műépítész leányát, Erzsébetet, akinek kedves alakja, mint eszménykép vezette őt hosszas tanulmányi évei alatt. Házasságukból 3 gyermek származik: Béla, az ismert orvos és természettudományi író, Etelka (Fülöp Ferenc orvos neje) és Auróra (Cermák Ignác ezredes felesége). Családi életük igen boldog volt. Felesége kiváló tehetségével, okosságával és megértő szeretetével kísérte férjét: 65 éves korában Szebenben halt meg 1913-ban.”

Szalay Ferenc szakmai ismertetője a nagyszebeni postai címtárban / Adressbuch -1908/. A hajdani Rotenturmstrasse, Vöröstoronyi 2.b szám alatti utcában  lakott, a mai Milea út végén telefonszáma 2541, házát az 1960-as években lebontották az utcai átrendezés miatt. Emellett a Tribunei  / Fegyver / utca 17.szám alatti lakással is rendelkezett, amelyet a nagyszebeni református egyházra testált.

 

 

       Református templom, Nagyszeben. Szalay Ferenc tervrajza,1911, június.

Összesen 22 templomot épített Erdélyszerte, ám presbiteri, gondnoki majd főgondnoki tisztségét /1887-től 1921-ig/  a református templomban lelkesen betöltötte, egyidőben a református egyház világi képviselője maradt 51 éven át.

A nagyszebeni református templom énekkari és orgona részlege a tervei alapján került átalakításra.

 

A 100 éves felszentelésre /1786. november 26 / emlékeztető  véset  JMS.1876 került a református templom Mészáros utcai főkapujára. Az akkori lelkipásztor Bodrogi Sámuel, a főgondnok Kis Károly ügyvéd volt.

A Ferenc József Császári Rend Lovagja és egyéb címek tulajdonosa, végigélte az Osztrák Magyar monarchia végét, az első világháborút, az impériumváltást, országváltást, megérte hogy szeretett városa román érdekszférába került, de mindenik rendszerben tisztességes és becsületes munkája miatt megbecsülést és barátokat szerzett.

Szalay Ferenc családi sírhelye a nagyszebeni református temetőben. Három gyermeke volt, Etelka, Aurora és Béla. Dr. Szalay Béla orvos fia, nőgyógyász, a Nagypiac 17.szám alatti házban lakott. Fotó: Keresztes Kálmán

A nagyszebeni eklektikus stílusú zsinagóga. Szalay Ferenc építész kivitelezésében 1899-ben adták át a hívő zsidó közösség részére. Fotó: Keresztes Kálmán

A „Nagyszeben és Vidéke“ 78. / 2017 száma  is cikkezett  Szalay-ról, a  Magyar Polgári Kör megteremtőjéről, aki sok éven át a Nagyszeben városi építő mesterek szakmai vezetője és megbecsült elnőke volt, száznál több épület és építkezési projekt kivitelezője.

Az „ARCANUM”  Budapest-i adatbázisa bőven tartalmaz referencákat a Szalay téma kapcsán.

Az 1884 március.06.-án megjelenő 27.számában a nagyszebeni “ Telegraful Român” újság a “Nagyszebeni magyar polgári kör“ megalakulását nagy tisztelettel köszönti.

“ Sub titlul acesta s’a înființat o reuniune a cetățenilor unguri din Sibiiu cu scopul de a promova interesele clasei de mijloc a cetățenilor din Sibiiu fără osebire de naționalitate și confesiune. Constituirea acestei reuniuni s’a făcut Duminecă seara cu care ocasiune presidentul ei domnul notariu public Zagoni rosti o cuvântare foarte frumoasă, care ni s’a trimis și note spre publicare. Din lipsa de spațiu nu ne putem îndeplini datorința de a publica cuvântarea și a da unele detaiuri din viața acestei tinere reuniuni. O vom face aceasta însă cu multă plăcere în numărul procrim.”

 

Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathen-Vereins, 1886 (Jahrgang 6)

A Kárpát Egyesület évkönyve szerint Szalay Ferenc 1886-ban építőmester volt / Baumeister/

 

Gondoljunk reá. Emlékezzünk Reá. Tiszteljük tevékenységét !!!

Keresztes Kálmán